A nyíregyházi Szpari a hétvégén kezdi a szereplését az első osztályban, de sokak számára az alacsonyabb ligák startja is hasonlóan érdekes lehet. A 2026–2027-es szabolcsi megyei bajnokság mezőnyének első osztályában 16, a másodikban 25, a harmadikban pedig 45 csapat indul. Ez összesen 86 együttest jelent, de a puszta létszám elfedi, mennyi visszalépés, kényszerű osztályváltás és visszautasított feljutás előzte meg a nevezések lezárását.
A megye egyet több körös felkéréssel sikerült feltölteni, a megye kettőből hét csapat hiányzik a tervezett létszámhoz képest, több korábbi stabil klub pedig inkább lejjebb ment vagy teljesen eltűnt a térképről.
Ez nem egyetlen rosszul sikerült nyár eredménye; a megyei futball évek óta ebbe az irányba tart.
A 2025–2026-os megyei első osztály már eleve csonka mezőnnyel rajtolt, miután a Kemecse a bajnokság kezdete előtt visszalépett. A klub hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a mezőnynek. Legalább szezon közben nem állt félre senki, és az idényt minden induló végigjátszotta. Idén nyáron viszont a Nagykálló mondta ki, hogy nem vállalja tovább a megye egyet. Nem egy kiesőjelöltről van szó: a csapat stabil középmezőnybeli helyen végzett, az elmúlt években pedig olyan futballisták is megfordultak ott, akik válogatottságig vagy a Bajnokok Ligájáig jutottak. Ehhez képest a Nagykálló a 2026–2027-es idényt már a harmadosztály Nyugat csoportjában kezdi. Három osztály különbség egyetlen nyár alatt.
Az első osztály bajnoka, a Mátészalkai MTK feljutott az NB III-ba, az országos harmadosztályból kieső Sényő pedig visszakerült a megyei mezőnybe.
A másodosztály bajnokai közül a Nagydobos, a Szakoly és az Újdombrád vállalták a feljutást. Ez ma már önmagában hír. A Nagykálló helyére előbb a Bogát 2000 TC-t, majd a Gyulaházát keresték meg, de egyik klub sem kérte a megye egyet. A Gyulaháza úgy maradt a másodosztályban, hogy feltöltéssel visszakerülhetett volna az élvonalba. A 16. helyet végül a FILO SE vállalta el. A nyíregyházi klub főként saját nevelésű fiatalokra és néhány rutinos játékosra támaszkodhat.
Így lett meg a teljes létszám. Nem azért, mert tizenhat klub mindenáron a megye egyben akart játszani, hanem azért, mert a feltöltési sorrendben végül akadt valaki, aki igent mondott.
A 2026–2027-es megyei első osztály mezőnye: Baktalórántháza VSE, Csenger FC, FILO SE, Frontalit-Vásárosnamény SE, Ibrány SE, Kótaj SE, Mándok VSE, Nagydobosi LSE, Nagyecsed RSE, NiT-Risk-Gergelyiugornyai SE, Nyírbátori LSE, Nyírmeggyes SK, Sényő FC, Szakoly SE, Újdombrád SE és Újfehértó SE.
Egy osztállyal lejjebb még rosszabb a kép. A korábbi háromcsoportos megyei II. osztályt két csoportra vonták össze. A terv két 16 csapatos bajnokság volt, vagyis 32 együttes. Végül 25 maradt. Az egyik csoportba 13, a másikba 12 klub került. A beosztásnál figyeltek a kilométerekre, mert egy nyírségi vagy szatmári amatőr egyesületnél már egy hosszabb buszozás is komoly kiadás. A földrajzi adatokat a sorsolásba kalkuláló menetrend kialakítása viszont nem oldotta meg az alapgondot: kevés a csapat, amely vállalja a másodosztály költségeit és feltételeit.
A nagy múltú Záhony nemcsak a megye kettőből lépett vissza, hanem a harmadosztályban sem indul. A Tiszalök legalább nem tűnt el teljesen, de a megye kettő helyett a harmadosztály Nyugat csoportjában folytatja. Ugyanezt az utat választotta Vaja, Őr és Nyírcsaholy is; mindhárom klub a megye három Kelet csoportjába került. A Kocsord már az előző idény közben visszalépett, azóta meg is szűnt.
A harmadosztályból sem álltak sorban a feljutásért. A lehetőséget egyedül a második helyen végző Tiszaszalka vállalta, amely tehát nem bajnokként, hanem feltöltéssel került fel. A 25 csapatos mezőny ráadásul tovább fogyhat. A csoportbeosztásban még szerepelt a Kisar SE, Szabó Richárd információi szerint azonban a klub létszámgondok miatt végül nem indul. Ha ezt hivatalosan is átvezetik, már csak 24 csapat marad a két csoportban.
A megye 2. számú csoportjába az Ajak VSC, az Apagy SE, a Balkány SE, a Biri SE, a Bogát 2000 TC, a Gyulaháza KSE, a Kállósemjéni Herkules FC, a Levelek SE, a Nagyhalász SE, a Nyírkarász 2023 SE, a Nyírvasvári ’16 FC, a Rakamazi Spartacus SE és a Tiszavasvári SE került.
A 2. számú csoport eredeti mezőnyét az Aranyosapáti LSE, a Fehérgyarmat SZSE, a Fényeslitke SE, a Jéke FC, a Kisar SE, az Ópályi KSE, a Sonkád SE, a Szatmárcseke KSE, a Tiszaszalka SE, a Tisztaberek SE, a Tuzsér SE és a Vámosoroszi KSE alkották.
A harmadosztályban egészen más számok látszanak. A 2026–2027-es idényre 45 csapat nevezett, és három, egyenként 15 fős csoportot alakítottak ki. Ez az elmúlt évek egyik legnépesebb mezőnye. Itt indul új csapatként a Balkány II. és a Tiszaszalka II., miközben ide került Nagykálló, Tiszalök, Vaja, Őr és Nyírcsaholy is. Vagyis a megye három erősödése részben abból következik, hogy több klub már nem akarja vagy nem tudja vállalni a magasabb osztályt.
A Nyugat csoportban a Balkányi SE II., a Buj SE, a Crossbar SE Napkor, az Encsencs SE, az Érpataki SE, a Kálmánházi SE, a Máriapócsi LSK, a Nagykállói VSE, a Nyírgyulaj SKE, a Nyírlugosi SE, a Nyírteleki SE, a Nyírtét KSE, a Tiszaberceli SE, a Tiszadob SE és a Tiszalök VSE szerepelnek.
A Közép csoportba a Barabás SE, a Beregdaróc SE, a Demecseri Kinizsi SE, a Dombrád SE, a Döge LSE, a Gégény FC, a Kék SE, a Komoró SE, a Nyírmadai ISE, a Pátrohai LSE, a Petneháza SE, a Space Soccer, a Tiszabezdéd SE, a Tiszaszalka SE II. és a Vitka SE került.
A Kelet csoport mezőnyét a Jánd KSE, a Milota SE, a Nyírbátor SC, a Nyírcsaholy USE, a Nyírcsászári FK, az Őr KSE, a Porcsalma DSZSE, a Rozsály SE, a Sonkád SE II., a Szamossályi SE, a Tiszakóród SZSE, a Tisztaberek SE II., a Tunyogmatolcs SE, a Túristvándi KSE és a Vajai SE alkotják. A harmadosztály augusztus 22–23-án rajtol.
A megyei futballt jól ismerő Szabó Richárd szerint a mostani helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki. Úgy fogalmazott: az utóbbi években már mutatkoztak a jelek, hogy problémák lesznek, mostanra viszont világossá vált, hogy baj van a megyei fociban. Bizonytalanság, pénztelenség és visszalépések jellemzik a mezőnyt, és ez nemcsak szabolcsi, hanem országos probléma. A játékosok hozzáállása is megváltozott. Szerinte már a legalacsonyabb osztályban is egyre többen nem a futball szeretetéért játszanak, hanem pénzért, és ez hosszabb távon tönkreteheti a játékot.
A mondat kemény, de a klubok nyári mozgása nem cáfolja. Egy megyei csapat működtetéséhez pálya, öltöző, játékvezetői díj, utazás, felszerelés és játékos kell. A legtöbb falusi és kisvárosi egyesület önkormányzati pénz nélkül néhány hónapig sem húzná. Van, ahol helyi vállalkozók segítenek, máshol lennének tehetős cégek, de nem állnak a klub mögé. Közben egyes játékosok még a megye háromban is pénzt kérnek, a jobb futballistákért egymásra licitálnak a csapatok, miközben a lelátón néha száz ember sincs, az utánpótlásból pedig nem érkezik elég helyi fiatal.
Ez a rendszer addig működik, amíg van egy polgármester, egy vállalkozó vagy egy megszállott klubvezető, aki beteszi a hiányzó összeget. Ha ő kiszáll, sokszor a csapat is vele megy.
Nem az a meglepő, hogy 45 klub indul a harmadosztályban. Ott még kisebbek a távolságok, alacsonyabbak a költségek és kevesebb a kötelezettség. Az a beszédes, hogy amikor feljebb lehetne lépni, sokan nemet mondanak.
A szabolcsi megyei futball tehát nem halt meg. Vasárnaponként továbbra is lesznek meccsek Balkánytól Milotáig, Tiszalöktől Túristvándiig. Csak közben egyre több csapat választja a legalsó osztályt, mert azt még ki tudja fizetni. A 45 harmadosztályú csapat viszont azt mutatja, hogy futballozni továbbra is akarnak az emberek, de a 25 csapatos megye kettő már arról szól, hogy a következő lépcsőfok sok klubnak már túl magas.
